Bazilika

 A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le Győr mára legősibb városrészén, a Káptalandombon. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak.

  Az györi bazilika első tornyai Omodé püspök idejében épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László hermaés Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

A mohácsi csata után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök nevéhez fűződik. a püspök Giovanni Battista Rava olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchenyi György püspöksége idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek  köszönhető.

 A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek.

 

Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. A XX. század elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján egy új, autentikusabb tetőzetet kapott a bazlika és neoromán stílusú részletekkel látták el.

 

A II. világháborúban elszenvedett pusztítások nyomait 1968 és 1972 között hozták rendbe.