Győr
A mindig élettel teli, fesztiváloknak és más kulturális eseménynek is otthont adó megyeszékhely testesíti meg az állandó megújulást. Győr jó példája annak, hogy megfér egymással a modern iparváros forgataga és a kulturális értékeket magában őrző kulturális központ.
Erőd és kalmárközpont

A Duna, Rába és Rábca összefolyásánál fekvő várost már az ókorban is lakták, árvízmentes helyzetének köszönhetően. A települést a rómaiak Arrabonának nevezték, ahol később aztán hunok, avarok és frankok is éltek. A város neve valószínűleg az itt letelepedett nemzetségből eredt. I. István alapított itt püspökséget és mellé székesegyházat. A későbbiekben, amikor kiépült a megyerendszer, a város megyeszékhellyé vált, természetesen várat is építve a település védelméhez. Győr félúton volt Pest és Bécs között, így kulcsfontosságú kereskedelmi pontot jelentett, amely az évszázadok során nem változott. A török időkben pedig a Bécset védő fontos erőddé is vált. 1566-ban a város teljesen leégett az erőd kivételével, majd újjáépült. Az akkori településszerkezetet a belváros őrizte meg. 1594-ben a város török kézre került, de 1598-ban a Habsburg erők visszafoglalták.
Kitüntetve a Diadalívon
A 17. században Győr lassan, a háborús károk, majd egy tűzvész után újra visszanyerte régi fényét. Újfent iparosok és kereskedők fellegvárává vált, miközben az ország legszebb barokk városává épült. Sok nemes család, mint a Zichyek és az Esterházyak építették itt fel palotájukat, ezzel emelve a város szépségét. Emellett az egyház is számos szerzetesrendnek, például a karmelitáknak és a jezsuitáknak is csodás kolostorokat, kórházakat és iskolákat építetett. A napóleoni háborúk idején győztes csatát vívtak itt a franciák, s ezt a győzelmet felvésték a párizsi diadalívre is. Győr városfalai részben ekkor omlottak le, majd a városvezetés 1820-ban döntött a megmaradt részei lebontásáról. Csupán a Kastély-bástya és a Sforza-félbástya maradt meg. De a bontásnak köszönhetően a város területileg növekedhetett, így a fejlesztés is megvalósíthatóvá vált.
Erre szükség is volt, hiszen a város kereskedelmi adottságai kiválóak maradtak, majd a gőzhajó és a vasút megjelenésével, a búza- és a marhakereskedelem fellendülésével ennek jelentősége tovább nőtt. A vasút után a gabonakereskedelem már nem hozott olyan fellendülést a város gazdaságának, mint korábban, mégis ebben az időszakban kezdődtek meg a nagy építkezések. Győr nagy részének mai képe ekkoriban alakult ki.
A huszadik század lendületében
Az első világháború utáni határrendezéseket követően Győr vármegyét egyesítették Moson és Pozsony vármegyék maradékával, s ezáltal a két világháború közti időszak legjelentősebb ipari centruma lett. Az iparvárossá fejlődött város ugyan nagy károkat szenvedett a II. világháborúban, de hamar újjáépítették, és ezt követően folytatták iparvárossá fejlesztését. A történelmi városmagot az 1970-es évektől kezdték tervszerűen megújítani, ennek köszönhetően egy sor rendelkezés született ennek védelmében, nagy részén az autóforgalmat is elterelték. A belváros számára jelentős lépés volt, hogy 1978-ben új színház épült. Végül a város tervszerű megvédésének elismeréseként 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa díját.
Szerző: Berkes Márton